A cirkok meleg égövi növények, ezért
elterjedésüket a klimatikus tényezôk határozzák
meg. Hazánk a ciroktermesztési övezet északi
határán van.
A takarmánycirkok nagyobb arányú termesztése
Európában csak az utóbbi évtizedekben terjedt
el. Egyébként Európában - így hazánkban
is - elôször csak a seprûcirok termesztése honosodott
meg.
Hazánkban az 1920-1930-as években már elkezdôdött
a takarmánycirkok termesztése, de nagyobb mértékben
csak a második világháború után kezdett
elterjedni. Vetésterületük alakulására azonban
a hullámzás jellemzô, mert néhány évi
növekedés után rendszerint stagnálás,
ill. csökkenés következett be.
Származása, jelentôsége
A pázsitfûfélék családjába
tartozó cirok (Sorghum) nemzetség Etiópia és
Szudán sztyepp-szavanna területein ôshonos. A takarmánycirkok
értékes, szárazságtûrô takarmánynövények,
ezért jelentôségük a száraz jellegû,
vagy idôszakosan szárazságra hajlamos területek
takarmánytermesztésében van. Felhasználásuk
sokoldalú; értékes szálas- és tömegtakarmányok,
szemtermésük pedig értékes abrak.
A gyakorlati csoportosítás szerint a fontosabb
cirokfélék: a seprûcirok (Sorghum vulgare var. technicum)
és a takarmánycirkok, amelyek összefoglaló elnevezésébe
a szemes cirok (Sorghum vulgare var. frumentaceum), a cukorcirok (Sorghum
vulgare var. saccharatum) és a szudáni fû (Sorghum
vulgare var. sudanense) tartozik.
Biológiai jellemzés
A cirkok melegigényes növények. Fejlôdésük
kezdetén - a járulékos gyökérzet kifejlôdéséig
- lassú a növekedésük, és csak késôbb
válnak gyorsfejlôdésû, szárazságtûrô
növényekké.
Gyökérzetük mélyreható, bojtos
gyökérzet, amely a felszínhez közeli talajréteget
sûrûn behálózza.
Száruk hengeres, belül telt. Magasságuk a
változatoktól és a fajtáktól függôen
1-3 m. A szemes- és cukorciroknak vastagabb - 2-3 cm -, a szudáni
fûnek vékonyabb - 1-2 cm - a szára.
Levélzetük kissé hullámos szélû,
szélességük változó, a szemes és
cukorcirok levelei szélesebbek mint a szudáni füvek.
Virágzatuk a változatoktól és fajtáktól
függôen eltérô nagyságú és
tömöttségû bugavirágzat:
- cukorcirok: tömött, barna színû
- szemescirok: lazább, színe változó (fajtától
függôen)
- szudánifû: laza, szétálló, színe
változó (fajtától függôen)
- seprûcirok: hosszú, rugalmas.
A cirok virágok többségükben kétivarúak,
a megporzás a szél és különbözô
rovarok útján történhet, de az öntermékenyülés
is, elôfordul, fôleg a szemes és a cukorciroknál.
A szemtermésük alakja, nagysága és
színe - a változatoktól és a fajtáktól
függôen - változó:
- szemescirok magja: gömbölyded, fehér;
- cukorcirok magja: gyömbölyded, barnás;
- szudánifû magja: kissé lapított
és tojás alakú.
A szemes cirok szemtermése jó minôségû
abraktakarmány, amely emberi táplálkozásra
is alkalmas. Fôleg Afrikában és Indiában fogyasztják.
A szemes cirkot - felhasználásának megfelelôen
- elsôsorban magtermesztés céljára termesztjük,
de lédús és leveles szára a bugák betakarítása
után silózásra is alkalmas, és legeltetéssel
is hasznosítható. Az aszályos területeken, mint
kukorica pótló terjedt el.
Cukorcirok. A cukorcirok nagy zöldtömeget terem, szára
lédús és a lé nem kristályosítható
cukrot tartalmaz, ezért a cukorcirok silózásra kiválóan
alkalmas takarmánynövény. De termeszthetô magnak
is, mert szemtermése értékes abraktakarmány.
Zöldetetésre nem érdemes vetni, mert zsenge
korában - 1 m-en alul - kéksavat tartalmaz, és ezért
mérgezô lehet. Másodvetésben is termeszthetô.
Szudáni fû. A takarmánycirkok közül
felhasználás szerint csak a szudáni fû tartozik
a szálas takarmány növényekhez. Értékes
zöldtakarmány, széna és silótakarmány
is készíthetô belôle és legeltetéssel
is hasznosítható.
Nagy tömegû és jó minôségû
zöldtakarmányt terem. Rövidebb tenyészideje, és
felhasználása miatt másodnövényként
is vethetô. Jelentôségéhez tartozik, hogy nagyon
jó a bokrosodó és sarjadzó-képessége,
ezért többször is kaszálható, vagy a sarjú
legelôül is szolgálhat.
Éghajlat- és talajigényük, vetésváltás
Éghajlatigényük. A takarmánycirkok szárazságtûrô,
melegigényes növények, szántóföldi
növényeink közül a leghôigényesebbek.
Hazánk a ciroktermesztési övezet északi határán
van, ezért is termesztik az ország délebbi részein,
ahol a júliusi átlaghômérséklet meghaladja
a 210C-ot. Élettani igényeiknek megfelelôen általában
a 160 napos tenyészidejû fajták a legalkalmasabbak
hazai termesztésre.
A csapadékra nem olyan igényesek, mint a hôre,
500 mm évi csapadék már elegendô. De szárazságtûrésük
mellett az öntözôvizet is jól hasznosítják.
Talajigényük. Általában minden talajtípuson
termeszthetôk, kivéve a túl kötött, hideg,
sülevényes futóhomok és erôsen savanyú
/4 pH alatti/ talajokat. Fontos kitétel a jó vízgazdálkodás.
Vetésváltás. Az elôveteményekre
sem igényesek, de legjobb helyük a gabonafélék
és a korábban lekerülô kapás növények
után van.
Ha másodvetésben vetjük, elsôsorban
az ôszi keverékek után következzenek, de biztonságos
a kettôs termesztés a zöldborsó után is.
A szudáni fû az ôszi gabonák feltört tarlójába
is vethetô, de ez már csak öntözéssel biztonságos.
A másodvetéses termesztésnek egyébként
is az öntözés a feltétele.
A takarmánycirkok, fôleg a szudáni fû
elôvetemény értéke - a sok tarló és
gyökérmaradvány, valamint a talajok kiszárítása
miatt - nem a legkedvezôbb, de az utónövények
alá adott plusz N-adagolással már javítható.
A nagyobb vízigényû kutltúrák
után ne vessük. Önmaga után maximum 2 évig
termeszthetô.
Tápanyagellátás és trágyázás
Trágyázás. A takarmánycirkok kifejezetten
tápanyagigényes növények, különösen
a N-igényük nagy. Adhatunk alájuk istállótrágyát
is.
A nitrogén, foszfor és kálium arányát
különbözô tényezôk befolyásolják,
de az átlagosan adható - NPK - arány 2:1:1 /pl. 120-160:60-80:60-80
kg/ha hatóanyag, amely 240-320 kg/ha vegyes NPK hatóanyag/.
A hibrid szudáni füvek esetenként 300-400 kg/ha - NPK
- hatóanyagot is gazdaságosan hasznosítanak.
A mûtrágyák kijuttatása, ôszi
és tavaszi megosztása ugyanaz, mint a kukoricánál.
Talajelôkészítés
Mindenben azonos a kukorica, silókukorica és a kukoricacsalamádé
talajelôkészítés irányelveivel, mind
fôvetésben, mind másodvetésben.
Különösen fontos, hogy a csapadékmegôrzés
miatt a talaja elmunkáltan kerüljön a télbe.
Vetés
A takarmánycirkok csírázási hômérséklete
elég magas, ezért csak akkor vethetôk, ha a talaj hômérséklete
legalább a 13-140C-t elérte; de ha laza homokos talajba vetjük,
célszerû megvárni a 14-160C-t. A szudáni füvek
vethetôk a legkorábban: április végén,
május elején.
Ha másodnövényként vetjük - a
megfelelô termésmennyiség és a minôség
érdekében - legkésôbb június elején
- közepén el kell vetni a silócirkot és a szudáni
füvet.
Vetésmódok. A szemes cirkot és a silócirkot
- az alkalmazott vetôgéptôl függôen - 50-60-70
cm-es sortávolságra vetjük. A vetést a szükséges
állománysûrûség miatt úgy kell
végezni, hogy a talaj minôségétôl függôen
250-420 ezer körüli szemet, ill. csírát vetünk
egy hektárra. Ez pl. 60 cm-es sortávolság esetén
4-6 cm-es tôtávolságot jelent, ami 8-13 kg/ha vetômagnak
felel meg.
A szudáni füveket zöldtakarmánynak, silózásra
és legeltetésre is 12 cm vagy 24 cm-es sortávolságra
vetjük, de vethetôk 24 x 12 cm-es ikersorokba is. A 12 cm-es
sortávolság vetômagszükséglete: 55-65 kg/ha
hibrid vetômag, a 24 cm-es sortávolság vetômag
szükséglete - gyengébb termékenységû
talajokon - 30-35 kg/ha vetômagnak felel meg.
A takarmánycirkok vetésmélysége 3-6
cm legyen és a vetéshez bármely típusú
gabonavetôgép használható.
Ápolás
A kezdeti lassú fejlôdésük következtében
gyomirtásuk elengedhetetlen. Ennek hiányában a ciroktáblák
elgyomosodnak, kiritkulnak és így jelentôsen csökken
a termésük. A talajelôkészítéskor,
vagyis vetés elôtt, és kelés után kell
többszöri mûvelettel elvégezni a mechanikai gyomirtásukat.
Késôbb, árnyékoló hatásuk következtében
visszaszorítják a gyomokat. Az esetleges vegyszeres kezelésük
megegyezik a kukoricáéval.
Leggyakoribb betegségei a fedettüszög, a porüszög,
a rostosüszög, valamint a fuzáriumos tôszáradás.
Kártevôi a drótférgek, a lótücsök,
a kukoricamoly, a vetési bagolylepke hernyója, a cserebogárpajor,
a levéltetvek.
Betakarítás
A szemes cirok zöld száron érô növény.
A betakarítást a szemek 30 % körüli nedvességtartalmánál
kell megkezdeni, de szemtörés szempontjából a
25 %-os nedvesség az optimális. Az alacsonyszárú
szemescirok kombájnos aratása végezhetô egy
és kétmenetben, amikor a kombájn csak a bugákat
vágja le és a szárat silókombájnnal
takarítják be.
A silócirok betakarítása a termesztési
céltól függôen változó; silózásra
a bugahányás után, a mag tejes-viasz, ill. viaszérés
állapotában kell betakarítani. A betakarítás
idejét a hasznosítási mód határozza
meg. Zöldtakarmányozásra már a bugahányás
elôtt elkezdhetô a kaszálása, mert ha megkésünk,
rosszabbul sarjadzik és kevesebb lesz a sarjú.
Silózásra bugahányás után
kell betakarítani; a betakarításra legmegfelelôbb
gépek az apró szecskát készítô
silókombájnok.
A legeltetést az 50-80 cm-es magasságnál
célszerû elkezdeni, de a sarjú termés már
korábban is legeltethetô.