Magyarországon az utóbbi években egyre több új, mind a termesztõknek, mind a fogyasztóknak új almafajta jelent meg. Kétségtelenül szükségünk van rájuk a korszerû intenzív ültetvények telepítéséhez és ahhoz, hogy akár az EU-ban is piacképes gyümölcsöt tudjunk kinálni. A külföldi irodalmi adatokon, tapasztalatokon és termesztési kísérleteken kivül szükséges ismernünk a fogyasztók fogadókészségét az új fajták iránt.
Munkám ebben kíván segítséget nyújtani, amikor 16 - részben már jól ismert és részben új - almafajtát tesz a vizsgálat tárgyává. Fogyasztói teszteket hajtottunk végre a potenciális almavásárlók körében kettõs céllal.
Egyrészrõl a fogyasztói szokásokat próbáltuk feltérképezni, amikor a vásárlás gyakoriságára, a vásárolt tételek nagyságára kérdeztünk rá. Kutattuk azt is, hogy az egyes tényezõk (küllem, mínõség, íz, ár, fajta, szín) milyen fontossági sorrendben hatnak a vásárlás során.
Másrészrõl az egyes fajták megítélésére, az újdonságok sikerességére is kiváncsiak voltunk. így a fogyasztóknak elõször a kódolt mintákat kellett rangsorolniuk külsõ megjelenés alapján, majd ezután már fajtanévvel ellátott, felvágott almák megízlelése után kellett ugyanezt megtenniük. Végül minden szükséges információ birtokában a számára legkedveltebb fajtát kellett kiválasztania.
A vásárlási szokások vizsgálatánál úgy tapasztaltuk, hogy az általunk felállított jövedelmi kategóriák közül a magasabbak voltak jellemzõbbek bírálóinkra. Az almavásárlás gyakoriságára körülbelül ugyanannyira jellemzõ a heti egy és a havi egy-két alkalom. A megkérdezettek több, mint fele egyszerre csak egy-két kg almát vásárol, s ennek során kb. fele-fele arányban fordítanak figyelmet az elõállítás módjára (hagyományos, bio vagy integrált termesztési mód). Mivel ma Magyarországon ennek megtudása igen ritkán lehetséges, ezért ezzel a kérdéssel inkább egy igény meglétét kutattuk. A vásárlás során befolyásoló tényezõk közül elsõ helyre az alma mínõségét, kullemét tették, tehát, hogy egészséges, nem sérült, megfelelõ és egyenletes méretû, tetszetõs legyen. Második helyen követte ezt az íz, ami egy fokú fajtaismeretet is feltételez. Ezért igen nagy jelentõségûek az újdonságokat bemutató almakostolók vagy kísérletünkhöz hasonló fogyasztói tesztek. Az ár csak a harmadik helyen következik, vagyis a vásárlók inkább fizetnek egy kicsit többet a tetszetõs és jóízû almáért, minthogy olcsó, de rossz mínõségû gyümölcsöt vegyenek.A fajta a negyedik helyre került, de mint utaltam rá, az ízben rejtve megvan a fajtaismeret is. Utolsó helyen a szín szerepelt, bár ezt mind a küllem, mind a fajta magában hordozza.
A fajtasorok bírálata során jelentõs különbségek adódtak a szemrevételezéses és a kóstolásos bírálatok között, azonban nagy eltérések voltak az egyes bírálatokon belül is, ha az eredményeket (és ezen keresztül az eltérõ ízlésû bírálókat) statisztikai módszerekkel szétválasztottuk. Az elsõ fajtasor küllemi vizsgálata esetén az elsõ helyet egy új fajta szerezte meg: a Jonica, maga mögé utasítva a jól ismert Golden Delicioust és Idaredet. A kóstolásos bírálatnál a Jonagored lépett a helyébe, változatlan második és harmadik helyezettel. Igaz, hogy a kedvenc kategóriában a Golden Delicious vitte el a pálmát, de mögötte ott voltak az új fajták (Jonagored, Jonica). Az új fajtasor esetéban az elsõ esetben Jonica, Idared, Jonagored sorrend adódott, s a kóstolás után már mindhárom elsõ helyet új fajta foglalta el: Mutsu, Jonica és Jonagored. A kedvenc kiválasztásánál is ezek szerepeltek az élen.
A fentiekbõl látszik, hogy a magyar fogyasztók nyitottak az újdonságokra, csupán meg kell ismertetni velük õket. Kísérletünk tovább folytatásával is ezt próbáljuk elõsegíteni.

Budapest, 1997. április 24.

Vissza az Agrárinformatika szakirány honlapjára